Úgy tudjuk, a Nép Mozgalmának bírósági bejegyzése továbbra sem történt meg. Sőt, előfordulhat, hogy már tavaly februárban megpróbálták bejegyezni az egyesületet, ám ezt elutasította a Miskolci Törvényszék.
Mint azt a Mandiner.hu megtudta, még nincs bejegyezve a Jobbikból kilépő Jakab Péter által gründolt A Nép Pártján Mozgalom. Vagyis, az egykori ellenzéki pártelnök úgy járja az országot, hogy hivatalosan még nem is létezik újdonsült „tömörülése”.
Jakabék ezt azzal indokolták portálunknak, hogy a bírósági bejegyzés bár folyamatban van, az ehhez szükséges dokumentumok benyújtásra kerültek, csakhogy a bíróság egy ideje már ül az ügyön.
Visszakérdeztünk, mind a sajtóosztálynál, mind a politikus egyik legfőbb bizalmasánál, Csonki Dávidnál – az aktivista a Párbeszédet hagyta ott a Jobbik kedvéért, majd Jakab kilépése után a közösségi oldala alapján A Nép Pártján Mozgalomba is követte –, hogy melyik testületnél és mikor adták be a papírokat; milyen indok miatt csúszik a bejegyzési procedúra, válaszokat azonban eddig nem kaptunk.
Lapunk érdeklődött bíróságoknál, így a Fővárosi és a Miskolci Törvényszéknél, hogy érkezett-e hozzájuk bejegyzési kérelem. Előbbi azt válaszolta, A Nép Pártján Mozgalom „nem terjesztett elő bejegyzési kérelmet a Fővárosi Törvényszéken, ezzel az elnevezéssel nem szerepel az FT nyilvántartásában sem bejegyzett, sem nyilvántartásba nem vett szervezet”.
Utóbbi pedig még több kérdést felvető választ küldött szerkesztőségünknek. Ebben az áll, hogy egy Nép Pártján Mozgalom elnevezésű egyesület
nyilvántartásba vétel iránti kérelme 2021. február 5. napján érkezett a Miskolci Törvényszékre
– tehát az ellenzéki előválasztásokat megelőzően, jócskán Jakab Jobbik-elnöksége idején –, mely jogerősen elutasításra került 2021. április 13. napján. Az eltelt idő alatt ilyen néven újabb nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem terjesztettek elő törvényszékünkön.”
Nem tudni, hogy a 2021 februárjában bejegyezni próbált egyesület a Jakabékhoz köthető mozgalom-e, vagy csak véletlen a névegyezés. Erre ugyancsak rákérdeztünk Csonkinál (telefonon is próbáltuk elérni), aki azt ígérte portálunknak, hogy a felgyülemlett civil munkája ellenére áll rendelkezésünkre, de mint jeleztük fentebb, válaszokat nem kaptunk.
Jakab augusztus 20-án, zászlóbontásakor úgy fogalmazott: „Azt kell hogy mondjam így az államalapítás ünnepén, hogy ennek a hazának nem kevesebbre lenne szüksége, mint egy új Szent Istvánra. Egy vezetőre, aki képes az egymással harcoló, egymással folyamatosan torzsalkodó törzsekből egy egységes nemzetet építeni, egy olyan államot építeni, ami megvéd, nem megfoszt.” De három hónappal később sem lehet tudni, mikor lesz bejegyezve a mozgalma; mikor is várható a korábban belengetett párttá alakulásuk.
Ahogy arról sem kaptunk tájékoztatást,
amelyre várják az adományokat, amire november közepéig mintegy 173 ezer forint folyt be, és amelyhez még nem nyúltak hozzá, mert a mozgalommal kapcsolatos költségeket Jakab a tiszteletdíjából állja.
Nyitókép: Facebook
Az ukrán dezinformációs kampány narratívájához hasonló módon próbálták a megvert és elhunyt kárpátaljai férfi kapcsán hitelteleníteni cikkünket – van azonban egy kis bökkenő.
A Mandiner megkeresésére kiderült: sem színpad, sem hivatalos program nem jár a Tisza-vezérnek.
Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet az információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja.
Külföldről támadják lapunkat, mióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
